Hungarian Bible

1 Chronicles 15

1 Chronicles

Return to Index

Chapter 16

1

  Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt. 


2

  És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet. 


3

  És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot. 


4

  És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét. 


5

  Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala; 


6

  Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt. 


7

  Azon a napon adott Dávid először [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe. 


8

  Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait. 


9

  Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól. 


10

  Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik. 


11

  Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen. 


12

  Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről. 


13

  Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai! 


14

  Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei! 


15

  Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig; 


16

  A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről. 


17

  Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül, 


18

  Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek. 


19

  Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön; 


20

  Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba: 


21

  Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök. 


22

  [Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok. 


23

  Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását. 


24

  Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait; 


25

  Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett; 


26

  Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket. 


27

  Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén. 


28

  Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget! 


29

  Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében. 


30

  Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék. 


31

  Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik! 


32

  Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van. 


33

  Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet. 


34

  Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága. 


35

  És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben! 


36

  Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat. 


37

  Ott hagyá azért [Dávid] az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak, 


38

  Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak. 


39

  Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt [hagyá] a magaslaton, mely Gibeonban vala; 


40

  Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint [cselekedjenek,] a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek, 


41

  Hémánt is és Jédutunt velök [hagyá,] és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló. 


42

  És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká [tevé]. 


43

  Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja. 


1 Chronicles 17

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: