Hungarian Bible

Psalms 38

Psalms

Return to Index

Chapter 39

1

  Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára. 


2

  Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen. 


3

  Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott. 


4

  Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék [azért] az én nyelvemmel: 


5

  Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok. 


6

  Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela. 


7

  Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat! 


8

  Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam. 


9

  Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává! 


10

  Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted. 


11

  Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én. 


12

  Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. Szela. 


13

  Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm. 


14

  Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé! 


Psalms 40

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: