Hungarian Bible

Psalms 118

Psalms

Return to Index

Chapter 119

1

  Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak. 


2

  Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, [és] teljes szívből keresik őt. 


3

  És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak. 


4

  Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megőrizzük. 


5

  Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére! 


6

  Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra! 


7

  Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire. 


8

  A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem! 


9

  Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által? 


10

  Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól! 


11

  Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. 


12

  Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre. 


13

  Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét. 


14

  Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban. 


15

  A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek. 


16

  Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el. 


17

  Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet. 


18

  Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát. 


19

  Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat. 


20

  Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt. 


21

  Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól. 


22

  Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat! 


23

  Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik. 


24

  A te bizonyságaid én gyönyörűségem, [és] én tanácsadóim. 


25

  Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint. 


26

  Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre! 


27

  Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról! 


28

  Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint! 


29

  A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem! 


30

  Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem. 


31

  Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni! 


32

  A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet! 


33

  Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig. 


34

  Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből. 


35

  Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban. 


36

  Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre. 


37

  Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet. 


38

  Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged. 


39

  Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid. 


40

  Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által. 


41

  És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted, 


42

  Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben! 


43

  És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet! 


44

  És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké. 


45

  És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem. 


46

  És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg. 


47

  És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek. 


48

  És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről. 


49

  Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédről, a melyhez nékem reménységet adtál! 


50

  Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem. 


51

  A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől. 


52

  Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom. 


53

  Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet. 


54

  Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában. 


55

  Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet. 


56

  Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem. 


57

  Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása. 


58

  Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint! 


59

  Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom. 


60

  Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat. 


61

  Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; [de] a te törvényedről el nem feledkezem. 


62

  Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért. 


63

  Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják. 


64

  A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre! 


65

  Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint. 


66

  Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak. 


67

  Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra. 


68

  Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre. 


69

  A kevélyek hazugságot költöttek reám, [de] én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat. 


70

  Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm. 


71

  Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet. 


72

  A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst. 


73

  A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat. 


74

  A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem. 


75

  Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem. 


76

  Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint. 


77

  Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm. 


78

  Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, [holott] én a te határozataidról gondolkodom. 


79

  Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat! 


80

  Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek. 


81

  Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem. 


82

  A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem? 


83

  Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem. 


84

  Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett? 


85

  Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.] 


86

  Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem! 


87

  Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat. 


88

  A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait. 


89

  Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben. 


90

  Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az. 


91

  A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál. 


92

  Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban. 


93

  Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem. 


94

  Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem. 


95

  Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] én a te bizonyságaidra figyelek. 


96

  Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa. 


97

  Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom! 


98

  Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok. 


99

  Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim. 


100

  Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra. 


101

  Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet. 


102

  Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem. 


103

  Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak! 


104

  A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét. 


105

  Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. 


106

  Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit. 


107

  Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint. 


108

  Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre. 


109

  Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem. 


110

  Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem. 


111

  A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok. 


112

  Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha [és] mindvégig. 


113

  Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem. 


114

  Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem. 


115

  Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait. 


116

  Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben. 


117

  Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen. 


118

  Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság. 


119

  Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat. 


120

  Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől. 


121

  Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak! 


122

  Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem. 


123

  Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után. 


124

  Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem! 


125

  Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat! 


126

  Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet. 


127

  Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat. 


128

  Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm. 


129

  Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat. 


130

  A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyűeket. 


131

  Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat. 


132

  Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin. 


133

  Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam! 


134

  Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat! 


135

  A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre! 


136

  Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet. 


137

  Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos. 


138

  A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben. 


139

  Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim. 


140

  Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt. 


141

  Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem. 


142

  A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz. 


143

  Nyomorúság és keserűség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem. 


144

  A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek! 


145

  Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet. 


146

  Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat. 


147

  Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem. 


148

  Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam. 


149

  Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint! 


150

  Közelgetnek [hozzám] az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak. 


151

  Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság. 


152

  Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted. 


153

  Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el! 


154

  Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem! 


155

  Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel. 


156

  Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem. 


157

  Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, [de] nem térek el a te bizonyságaidtól. 


158

  Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják. 


159

  Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem! 


160

  A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló. 


161

  A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; [de] a te igédtől félt az én szívem. 


162

  Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált. 


163

  A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem. 


164

  Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért. 


165

  A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk. 


166

  Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem. 


167

  Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem. 


168

  Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted. 


169

  Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint. 


170

  Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem! 


171

  Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre. 


172

  Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz. 


173

  Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam! 


174

  Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem. 


175

  Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam! 


176

  Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el! 


Psalms 120

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: